2010. június 10., csütörtök

Egerek az irodában

Sziasztok!

Érdekes dolog történt ma velem, muszáj megosztanom veletek. Az iroda, ahol dolgozom kb 500-600 m2 kb 100-120-an vagyunk, úgy japánosan, egy-csapatban mindenki. Bizony, nem lehet csak úgy internetezni meló helyet, hanem gyűrni kell. Vagy legalábbis úgy csinálni mintha gyűrnéd és szép Excel táblákat tenni a képernyőre, hogy azt higgyék csinálsz is valamit. Hoppá, eltértem a tárgytól...

Szóval... Azt már talán meséltem, hogy a szállodánk messze van a cégtől és mivel 7-re megyünk melózni, a busz reggel 6-kor indul. Ilyenkor ugyebár, reggel korán, nem éhes az ember, főleg az a HITACHI dolgozó nem az, aki előző este elfogyasztotta ingyenes, edd-meg-amit-csak-bírsz, svédasztalos - és nem mellékesen - fejedelmi vacsoráját. A szálloda nagyon profi, és minden napra szolgáltat egy tál gyümölcsöt, 4 palack ásványvizet, kekszet, kólát, jeges-teát. Mindezt (is) ingyen és bérmentve. A korai kelés, a bőséges vacsora és a fenti finomságok adottsága alapján, könnyen kitalálhatjátok, hogy mi a reggeli. Igen... jól gondoltátok: gyümölcs, keksz, ásványvíz, szépen becsomagolva az aktatáskába a kompjúter mellé, azzal a szándékkal, hogy majd az irodában délelőtt szépen bekapdossa az ember. Nincs ez velem sem másképpen, a mai nap elvittem magammal 1 narancsot, 2 almát, 2 csomag kekszet és 2 ásványvizet. Zárójelben jegyzem meg, hogy 2 számítógépet is viszek magammal, szóval gondolhatjátok, hogy néz ki a Samsonite notebooktáskám. De ez mind mellékes.

Az ideiglenesen kapott íróasztalom legalsó fiókjába reggel bestokiztam a két almát, a vizet a nap folyamán szép lassan megittam, a narancs hamar elfogyott a keksz meg ebéd utánra maradt. Délután meló közben eszembe jutott, hogy hoppá, van két finom almám. Tényleg nagyon finom. Gyorsan elő is kapom őket, hát mit látnak szemeim, valaki megkóstolta a drága "dájmond hoteles" almáimat. Nézegetem közelebbről, nézem a mellettem ülő csajszi fogazatát, de csak nem passzolt az alma hiányzó részéhez. Rám néz a kiscsaj, utána meg az almáimra, kivár egy kicsit, és pici mosollyal az orcáján mondja nyugodtan: "Jé megrágta az egér!" és dolgozik tovább. Semmi visítás vagy ordítás, csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy "megkóstizta" az almámat az egér (szerinte patkány, angolul rat) oszt nyugodtan dolgozik tovább. Nézek megint, mondom, MI VAN????, viccelsz?? Szóval, nem te voltál, de alig hittem a füleimnek. És tényleg, ő ugyan angolul rat-nek hívta, ami ugyebár patkány, de azt azért nem hiszem. Persze kétségeim még vannak, mert elég jól tudnak angolul és azt, hogy MOUSE = EGÉR már az első angolórán tanulja az ember, de talán egy patkány a fél almámat is megette volna, szóval én inkább azt mondom egér. És igen, képzeljétek, a high-tech cégnél, a nagy irodában, a sok ember között az íróasztalok rejtett zugaiban vidám egerek (vagy patkányok) éldegélnek. A képen a bizonyíték.


Örömömben, a japán laptomomat otthagytam a fiókban, kíváncsi vagyok, megrágják-e a filippinó egerek (vagy patkányok). Nos lassan közeledik az éjfél, lefekszem, majd legközelebb beszámolok a laptomom sorsáról.

Üdv. mindenkinek
Hiányoztok,
Boti

2 megjegyzés:

  1. végre be tudtam állítani ezt a követés-dolgot! beletelt vagy 3 hétbe...:) jó olvasni, hogy jól vagy! valamennyire ismerem hallomásból a japánokat - vendégeim is vannak, illetve magyar vendégeim, akik japánoknak dolgoznak -, de Mo.-n nyilván másképp viselkednek, mint otthon. mesélik, hogy az irodában úgy tudnak eltölteni egy 12 órás műszakot előző napi tivornya után, hogy ülve alszanak, és a fejük le sem billen.:) gondolom, a filippinók kedvesebbek. vagy tévedek? írjál sokat, örömmel olvassuk!!!

    VálaszTörlés
  2. Szia Eszter! Egyre többen vagyunk, szuper. Igen, tényleg alszanak, de nem csak az irodában, mindenhol. Vonaton, buszon, bárhol és az az érdekes, hogy a megfelelő megállónál felébrednek. Az irodában is alszanak, akik ezt választják az ebéd helyett. A filippínók nagyon kedvesek, de ők is néha alszanak az ebédszünetben :). Írok, ahogy tudok, meg képeket is küldök. Puszi nektek, remélem jól vagytok.

    VálaszTörlés