Kyoto 2. nap

Kyoto nem annyira nagy város, aminek a körbejárásához sokat kellene tömeg-közlekedni, de nagyobb annál, hogy gyalogosan teljesen bejárhassuk. Első nap sokat gyalogoltam, de több helyre nem jutottam el. Akkor este gondoltam, milyen jó is lenne biciklivel közlekedni, így az ötletet tegnap tettek követték. Találtam is kölcsönzőt, amit egy nagyon szimpatikus japán srác vezet, nem volt nehéz összehaverkodni vele. Masato-nak hívják, fél éve költözött Kyoto-ba, mert nagyon szereti a várost. Felesége is van, de ő még Saitama-ban, Tokyo mellett maradt, talán valamikor leköltözik ide ő is, havonta egyszer találkoznak (japán módi :-). Ez a Masato gyerek gondolt egyet és nyitott egy biciklikölcsönzőt Kyotoban. Az üzletet egy 73 éves öreg kimonó tervező és készítőtől kapta ingyen használatra, aminek a fejében most éppen az öreg bácsika weboldalát készíti. Három fajta bringája volt, normál, elektromos és sportos elektromos kerékpár. Soha nem próbáltam elektromos biciklit, és azt is tudtam, hogy Kyoto keleti oldala igencsak dimbes-dombos ezért az elektromos mellett döntöttem. Ha lúd, legyen kövér alapon, a sportos elektromosat választottam, ami ránézésre is profibbnak tűnt. Mondtam Masatonak egy ilyet kérek, ő meg szólt, hogy csak 3 órára béreljem, mert jönni fog az eső. Kitöltöttem egy papírt, előre kifizettem az 1200Yent, de semmi kaució, semmi akta fénymásolás, egyszerűen megmutatta, hogy működik és kérte, hogy délutánra hozzam vissza, én meg vihettem. Az eco mode-ban elvileg 40 km-t lehet vele rásegítéssel tekerni, 3 sebességes és úgy megy fel a hegyre mint az álom. 3 óra alatt be tudtam vele járni majdnem a teljes keleti oldalt, de sajnos tényleg megérkezett az eső és még 4 óra előtt visszavittem.

Aztán megbeszéltem Masato-val, hogy este találkozunk és közösen vacsorázunk. El is vitt egy kis japán étterembe, ahol a oden, sashimi és tempura volt fogás, sörrel és sake-val öblítve. Vacsora után a kedvenc koktél bárjában vezettünk le, majd én szálloda fele jövet még megnéztem a Sunderland-Liverpool meccset egy hangulatos pub-ban egy török, egy angol és egy ír sráccal közösen. Megint késői lefekvés lett belőle, de ma még mindig esik az eső. Kyoto továbbra is szép, annak ellenére, hogy megszámlálhatatlan buddhista temploma és sintó szentélye van, sokszor picit olyan érzésem van, mintha egy európai városban lennék. Rengeteg képem van, szortírozok majd és felteszem őket, de ahhoz több idő kell.